A barlangban 2 nagyobb létrát is le kel győzni  van.

A barlangtúra útvonala

A látogatók egy csoportja a Rozsnyói Barlangászok Cseppkövénél
Az Első tó felett kötélen haladunk át.A Nagy kanyon fapadokkal van kiépítve.

A Buzgó barlang (Krásnohorská jaskyňa) jellegzetes forrásbarlang. Ez azt jelenti, hogy a Buzgó patak barlang- rendszerének a végpontja, melynek a járatai főleg a patak oldó és koptató munkája által alakultak ki dolomitokban és mészkőben. Eddig e barlangrendszerből a kutatóknak 1355 m–t sikerült feltárniuk, ebből a nyilvánosság számára 450 m van kiépítve. A túra az Óriások termébe vezet, ahonnan a látogatók a befelé megtett útvonalon jönnek vissza.
  A barlang jellege miatt a túraútvonal nagy része a földalatti patak felett vezet, vagy ennek közelében. Csak az omlásos részeken (Nagyhegy, Abonyi terem) és az Óriások termében hagyja el a patakot. A túraútvonal csak könnyű eszközökkel van kiépítve, bármilyen nagy beavatkozások nélkül. A barlangban nincsenek betonjárdák és nincs villanyvilágítás. A természet állította akadályokat a látogatók fapadok, létrák és drótkötélpálya segítségével küzdik le. Ott ahol a barlang jellege ezt megengedi, az útvonal egyenesen a barlang terepén halad (agyagos vagy köves–sziklás részeken). A túra majdnem mindenki számára alkalmas. A 8 évnél kisebb gyermekeket csak kivételes esetben visszük a barlangba és csak akkor, ha minden ilyen gyermekre jut egy túravezető. Természetesen a szülő részvétele is szükséges. A nagyobb gyermekek általában különösebb problémák nélkül küzdik le az akadályokat. A kiépítés jellegére való tekintettel bizonyos kondíció, mozgásügyesség szükséges. Az útvonalon két szűkület is található ezért főleg a túlsúlyos egyének mérlegeljék, hogy vállalkoznak e a túrára.
 


(c)  RNDr. Jaroslav Stankovič

Milyen látnivalóban és élményben lehet része a túra során ?

A régi vízimalmot valamikor a barlang vize is hajtotta
A tanösvény a barlanghoz vezet.

A barlang bejárata kb. 1 km–re található a Jozefína panziótól. A barlanghoz egy tanösvény vezet, mely a falu közepén kezdődik és a barlangnál ér véget. A tanösvény a Szlovák–karszt barlangjait, mint a Világörökség részét ismerteti. A falu végén áthaladunk a Csermosnya patak felett, majd az erdő szélén egy régi, már nem működő vízimalmot pillanthatunk meg. A malmot valaha a Csermosnya patak vize hajtotta. A Buzgó forrás 9 °C–os vizét is idevezették, így a malom télen is üzemelt. A barlang jelenlegi bejárata a felfedező bejárat közvetlen közelében található. A Buzgó forrás vizének 2 m–es lesüllyesztése után, 1964 július 18–án jutottak be a barlangkutatók a Buzgó barlangba. A felfedező bejárat eredetileg a kép közepén volt.


A Buzgó forrás.

Útban a barlanghoz is van néhány látnivaló. A malomnál a Szlovák–karszt nemzeti park területére lépünk. Erdei ösvényen haladunk a Szilicei fennsík északi lábánál. Főleg tavasszal a legkellemesebb ez a séta, amikor az erdő tele van különböző színű virággal.  
 Nemsokára a Szűz Mária kápolnához érkezünk. A falu krónikája szerint két fiatal lánynak megjelent Szűz Mária, ennek emlékére lett felállítva a kápolna. A kápolnáról szóló első írásos feljegyzés 1748–ból származik, amikor a leégett kápolna helyett újat építettek. Mai alakját helybéli fafaragó mestereknek köszönhetően 2000–ben kapta. Minden éven, az augusztus 15–ét követő első vasárnap a kápolnánál búcsút tartanak.    A kápolnától nyílik az egyik legszebb kilátás a krasznahorkai várra. Innen kapta a barlang a szlovák nevét (Krásnohorská jaskyňa). Az eredeti  neve Buzgó.

A barlanghoz vezető ösvény az erdő szélén halad.
Tavasszal az erdő tele van virággal.
A kápolnától nyílik az egyik legszebb kilátás a krasznahorkai várra.
A krasznahorkai vár.
A Szűz Mária kápolna.
A mésztufa pórusos szerkezetű.
Mésztufa gátak.

A barlang a káponától már csak 80 m–re van. A kápolna és a barlang között egyedülálló ún. mésztufa gátak találhatóak. A mésztufa édes- vízi mészkő, mely a barlang vizéből válik ki, a széndioxid–koncentráció csökkenése miatt. A növények, mohák szintén elősegítik ezt a folyamatot. A múltban a mésztufa értékes építőanyagnak számított, ezért nagyban fejtették. Emiatt a Szlovák karszt forrásainak mésztufái eltűntek. Csak a Buzgó forrá- sé maradtak fenn, mivel ezeket nem lehetett hatékonyan fejteni. A gátak mai napig is fejlődenek évről–évre újabb és újabb réteg képződésével.
A Buzgó forrás mésztufa gátjai.
A barlangba mesterséges táró vezet.
Felvilágosítás a látogatás előtt.

Jelenleg egy 80 m hosszú, 1982–ben bányászokkal hajtot mesterséges tárón - ereszkén keresztül jutunk a barlangba, .Ez már a második mesterséges bejárat. Extrém vízállás esetén a víz levezetésére is szolgál. A felfedező munkálatokkal a barlang víz szintje 2 m–rel lesüllyet, ezáltal a barlangkutatók több szifont megszüntettek.

A túraútvonal nagyob része fapallókon halad a barlang főágán végigfolyó patak felett. A látogatók fokozatosan hozzászoknak a pallókon való haladásra, a jobb stabilitás érdekében a kezükkel kapaszkodnak. Rögtön a túra elején érdekes agyagképződményeket pillanthatunk meg, melyek leginkább kis tornyocskákra hasonlítanak. Ezeket az ún. egutációs formákat az agyaghordalékra csepegő víz formálja. Érdekes agyag kinézetű cseppkőformák találhatók a falakon is. Ezeknek az összetétele 97% CaCO3 és 3% agyag. Keletkezésükre mind a mai napig nincs kellő magyarázat.

Ezek az egutációs formák csak a barlang felfedezése után keletkeztek.
Mésztufa sztalaktitok más barlangokban nem fordulnak elő.
A fajárdákon való haladás a gyermekek számára sem jelent gondot.
A kötél előtt várakozók még nevetnek.
A biztosítóöv kizárja a fürdés lehetőségét.

Az egyik tó felett a látogatók kötélpályán haladnak át. Annak ellenére, hogy a legtöbb látogató számára ez ismeretlen szituáció, eddig alig akadt valaki, akinek ez az akadály gondot okozott volna. Legnehezebb az első néhány lépés, de aztán rájönnek, hogy a kötélen való áthaladás nem is olyan nehéz – inkább érdekes.
  Mivel a vízszintesen kifeszített kötelekre nagy megterhelés nehez- edik, ezért a látogatók egyenként mennek át rajta. Fontos a kötelek egyenletes megterhelése, ezért tilos a köteleken hintázni, vagy ugrálni. Nem kell megijedni, az esetleges fürdés is érdekes lehet. Ez eddig csak 1 személynek sikerült, aki –igaz, hogy vizesen – így is megjárta a barlangot. 
Kötélpálya az Első tó felett. Érezni a feszültséget.

Az Első tó után a barlang egy magas folyosóval, az ún. Nagy kanyonnal folytatódik. Annak ellenére, hogy ez egy impozáns horizontális járat, a látogatóknak itt néhány akadályt kell ismét leküzdeniük.
  A fő akadály a Nagyhegy nevű omlás, mely 8 m magasan eltorlaszolta a folyosót. Nemcsak hogy fel kell rá mászni és lemászni, de a Nagyhegy tetején a túraútvonal legszűkebb részén kel a látogatónak átfurakodni.
  A karcsúbbak egykettőre átbújnak rajta, viszont a testesebbek itt egy kicsit megkínlódanak. A Nagy kanyon átlagmagassága 12 m a hossza pedig 180 m. Mivel Guttensteini dolomitokban van kifejlődve, ezért cseppkőformákban szegény. Csak a kanyon vége felé bukkannak elő a cseppkövek.
 

A Nagy kanyon dolomitokban alakult ki.
A Nagyhegy szűkülete némelyek számára komoly akadály lehet.
A Nagy kanyon egy impozáns folyosó.
Lejárat a Nagyhegyről.
A barlang légköre utánozhatatlan.
Egyedülálló mangántartalmú korallitok.
A másodig kötélhídon már mosolyogva haladunk.
Egyszerre mintha egy másik barlangban találnánk magunkat. A szűk folyosó helyett egyszerre csak egy nagy terembe érünk. Az Abonyi terem 35 m magas és 33x37 m–es alapterületen fekszik. Itt már több különféle cseppkőforma megtalál- ható. A Buzgó barlang különleges cseppkőformáihoz tartoznak azok a karfiolszerű ún. korallitok, melyek az itt előforduló todorokit nevű man- gánásvánnyal kapcsolatban kelet- keztek. Ez a teremben akár 10 cm vastag rétegben is megtalálható. Itt újabb akadály van előttünk. Mivel a patak 4 m–rel alattunk folyik, lánc segítségével lemászunk a terem aljára és egy hatalmas lezuhant cseppkődarab alatt áthaladva jutunk el a Második tóhoz. Jobbról egy kis mellékág csatlakozik a tó alsó részéhez. Ennek vize már a Szilicei fennsík kb. 250 m–rel magasaban fekvő felületét vízteleníti, amelyk. A 8 m hosszú tó másik oldalára fahídon jutunk át. A gyönyörű, zöldes színű kristálytiszta víz a tó egyik végén 2,5 m mély.
 A tó után a patak egy szűk repedésben folyik és kis vízesés formájában zúdul egyenesen a tóba. Magasabb vízhozam idején ez a barlang egyik legimpozánsabb része. A repedésen átbújva a legmagasab létrához érünk, melyen felmászunk az Óriások termébe.
Az Abonyi terem egy impozáns térség.
Mászás az Óriások termébe.
Az Óriások terme cseppkőformákban nagyon gazdag.
A borsókő a korallitok ritka formájához tartozik.
A barlang legnagyobb terme a 45 m magas Óriások terme. Az itt kelet- kezett gigantikus méretű cseppköve- kről kapta a nevét. A most látható óriás (a Rozsnyói Barlangászok Cseppköve) az elődjeinek a marad- ványain nőtt meg. Ebben a teremben a cseppkőformák gazdag választékát találjuk – az apró korallitoktól kez- dve, az excentrikus heliktiteken és több méter hosszú sztalaktitokon ke- resztül egész a 32,6 m magas Rozsnyói Barlangászok Csepp- kövéig.
  Ez az óriáscseppkő még nemrég a Guiness rekordok könyvében is szerepelt, mint a világ legnagyobb cseppköve. Ha ez igaz volna, nagyon különös volna, mivel a cseppkövek a trópusi karsztban növekednek a leggyorsabban. Annak ellenére, hogy ma már jóval nagyobb cseppkövek is ismertek, ez egy egyedülálló természeti képződmény, melynek a mérsékelt éghajlati övezetben nincs párja a világon.

  A súlya kb. 2000 tonna, mégis nagyon fiatal. Ezt annak köszönhetően tudjuk, hogy az elődjének a legfelsőbb cseppkőrétege körülbelül 13.000 éves. A Rozsnyói Barlangászok Cseppköve tehát fiatalabb. Évente 130–150 kg új cseppkőréteggel növekszik. Ez a növekedését elősegítő egyedülálló feltételekről tanúskodik.

A Rozsnyói Barlangászok Cseppköve.